Magyar szerkezettár

van valakije cxn a) (jó) ismerőse v. pártfogója. van valakim a bizottságban; b) szerelmese, partnere. van már valakid?

____________________

csend

fn csönd

1. az az állapot, amelyben hang, zaj nem hallatszik. ▸ vihar előtti csend ▸ olyan csend van, hogy még a légy zúgását is meg lehet hallani | némaság, hallgatás. csendben marad. | (msz-szerűen) ▸ csend!

2. irod háborítatlan, nyugodt állapot.

[←csendes ]

____________________

olyan

mut névm

1. ahhoz hasonló, azzal többé-kevésbé egyező. nézd, olyan ruhát veszek; olyan, mint a méz. | ▸ , de olyan is olcsó, de olyan is! | ▸ olyan nincs | ▸ ilyen , olyan hol ilyen, hol olyan baja van.

2. biz | nagyon nagy, nagyon jó stb. olyan szerencsém volt! | ▸ olyanabb valakinél, valaminél

3. <rendsz. hangsúlytalanul:> afféle. olyan se jó, se rossz.

4. ▸ valami mint olyan a hűség mint olyan ...

5. (hsz-szerűen) | olyan (nagy) mértékben, annyira. ne olyan hangosan! | <felkiáltásban:> nagyon. olyan jól esett!

6. (hsz-szerűen) <szn előtt, hangsúlytalanul:> kb. lehet olyan másfél mázsa.

[←oly¹ ]

____________________

meg¹

ksz (egyenlő rangú m-részek és mellékm-ok, ill. mellérendelt m-ok kapcsolására)

1. <felsorolásban:> és. hinta, homokozó meg mászóka van a játszótéren. | <összeadásban.> öt meg öt (az) tíz. | <kapcsolatos m-ok között.> fúj a szél, meg az eső is esik. | <toldásszerűen haszn. m-rész v. m kapcsolására:> továbbá. vett cukrot, sót, no meg csokit a gyereknek.

2. <megismételt szavak között, fokozás kif-ére.> ▸ ezer meg ezer ▸ újra meg újra

3. <a pontos megnevezést, ill. szó szerinti elmondást helyettesítő kif-ekben.> ekkor meg ekkor.

4. (a m-ban a második helyen) <ellentét kif-ére:> pedig. ez piros, az meg sárga.

5. <érzelmileg színezett m-ban.> hát te meg hogy kerülsz ide?; ez meg mi?

[↔meg² ]

meg²

1. ritk hátrafelé, vissza. megfordul. | magához, magának. meghív, megtart [valamit magának].

2. <mozzanatos, ill. nem tartós cselekvés, történés kif-ére.> meghúz, megborzong.

3. <a cselekvés, történés elkezdődésének kif-ére.> megindul, megszeret.

4. <a cselekvés, történés befejeződésének kif-ére.> megöregszik. | <a cselekvés, történés részleges befejeződésének kif-ére.> megkopik.

5. <a cselekvés, történés eredményes befejeződésének kif-ére.> megkeres, megmenekül.

6. <egyszeri cselekvés, történés kif-ére.> megjelöl, megkér.

7. ritk <a cselekvés, történés nagy fokának kif-ére.> megnyaggat, megszenved.

8. ritk <annak kif-ére, hogy valaki, valami valamilyen helyzetben, állapotban tud maradni.> megáll [a bicska a fában]; megül [egy helyen].

9. <konkrét jelentésű ige átvitté, elvonttá változtatására.> meghurcol, megvisel.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> meglép, megszól.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> meg-megáll.

[↔mögé ]

____________________

zúgását

→ zúgás ⊕ birtokos személyjel ⊕ -t

zúgás

az a tevékenység, folyamat, hogy valaki, valami zúg. | zúgó hang.

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

még¹

hsz

1. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot nem zárult le, tart, ill. tartani fog.> akkor még diák voltam; még mindig esik; ma még itt leszek. | <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy vmely cselekvés, történés, állapot tart, amikor egy másik már elkezdődött.> még aludt, amikor csengettek. | <annak kif-ére, hogy valami egy ideig a jövőben is folytatódik.> még olvasok egy kicsit. | <annak kif-ére, hogy a cselekvés a jelenben utoljára történhet.> add ide, most még átveszem.

2. <annak kif-ére, hogy valami egyelőre nem történt meg, ill. csak kezdeti szakaszában van.> még nem néztem; még csak ketten jöttek. | <időpont korai voltának hangsúlyozására.> még csak két óra van.

3. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami bekövetkezésének egyelőre nem szűnt meg a lehetősége.> még megjárhatod!; még meggondolhatod!

4. <annak kiemelésére, hogy a cselekvés, történés a jelzett időszak vége előtt bekövetkezik, ill. bekövetkezett.> még ma; még a télen vettem.

5. <annak kif-ére, ill. nyomósítására, hogy valami − helye, mértéke, mennyisége, minősége stb. tekintetében − (egyelőre) nem ért el vmely határt, ill. nem haladt túl rajta.> ez itt még vas megye; ez még nem elég; ▸ még jó még szép, hogy | ismét. még egyszer; vegyél még! | <megengedő értelmű kif-ek nyomósítására.> még hagyján, hogy lusta, de pimasz is.

6. ezenkívül. ki volt még ott?

7. <fokozó szóként.> mosolygott, végül még nevetett is; ▸ hát még nekem is nehéz, hát még neki! | ▸ még ha megveszem, még ha megkoplalom is! | (kf előtt) az említettnél is. még jobb, még szebben. | ▸ még sincs semmi baja, még sincs jó kedve.

8. <annak érzelmileg színezett nyomósítására, hogy vmely személy v. dolog nagymértékben felülmúlja a többit.> az volt még csak a csodaszép! | ▸ hogy még! úgy kinevették, hogy még!

9. <felháborodás érzelmileg színezett kif-ére.> még ő beszél?; ▸ mégilyet! ▸ még mit nem!

[←meg¹ ]

még²

von hsz (ksz-ként) nép

míg.

[↔míg ]

____________________

I. ksz <m-ok, ill. mellérendelt v. párhuzamos m-részek kapcsolására; a kapcsolt, ill. a kiemelt szó után.>

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

II. hsz

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

[↔és ]

____________________

légy

1. szerves hulladékok közelében tömegesen élő, fertőzést terjesztő, apró kétszárnyú rovar. ▸ olyan, mint az őszi légy | ▸ legyek | horgászásban csalétkül haszn., ilyen rovart utánzó csalétek.

2. rég célgömb.

3. elav az alsó ajak és az áll között meghagyott kis szakáll. ▸ tudja, mitől döglik a légy ▸ a légynek sem árt vét ▸ bekapja a legyet ▸ két legyet üt egy csapásra ▸ csak a lábszárán csapkodja a legyet

[ fgr ]

..........

légy

→ lesz ⊕ gy[Sbjv.NDef.2Sg]

lesz

tn ige (a van ige jövő idejeként is )

1. keletkezik, létrejön. lesz eredménye.

2. ritk valamivé, valamilyenné válik. férfivá lesz. | ▸ valaki valakié lesz | a jelzett nagyságúnak, mennyiségűnek bizonyul, ill. akkorává válik. 2 mázsa lett. | a jelzett nevet kapja. a fia pál lett. | idő(szak) bekövetkezik. hamarosan ősz lesz; ▸ vége lesz valaminek valakinek

3. vhova, valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. hova lett?; rosszul lett.

4. biz valaminek a birtokába jut. lakása lett.

5. <a van ige jövő idejeként.> holnap kedd lesz. | <igei-névszói állítm részeként, a jövő idő kif-ére.> félek, hogy beteg lesz. | ▸ leszel lennél, lenne olyan szíves, jó, kedves

6. ▸ lett volna | ▸ lenne látnám, ha közelebb lenne. | <ik-s ige hat-i ign-vel, valami bekövetkeztének kif-ére.> meg lett mondva (helyesebben: megmondták v. megmondtuk).

7. valószínű, hogy van; lehet. [ki csenget?] jóska lesz.

[ fgr ]

gy[Sbjv.NDef.2Sg]

..........

légy

→ van ⊕ gy[Sbjv.NDef.2Sg]

van¹

tn ige rég v. táj vagyon

1. létezik. gondolkodom, tehát vagyok; ▸ volt nincs ▸ egyszer volt, hol nem volt | kerül,akad. van, aki ...; ▸ vanni van pénzem, kedvem | vhol tartózkodik, vhol található. itthon van; hol van az órám? | (fn-i ign-vel) valami végzésére eltávozott. aratni van. | <jelenség, állapot, elvont dolog> léte észlelhető. sötét van; baj van. | (kérdő alakú névm-sal v. hsz-val és fn-i ign-vel) rendelkezésére áll valami, ami vmely cselekvéshez kell. van mit enni; van hol aludni; ▸ nem volt mit tenni mit volt mit tenni | <időszak> tart, <időpont> a jelenre, ill. a jelzett időre értendő. május van; két óra van. | <esemény, történés> tart, folyik, történik, ill. a jelzett időszakra, időpontra esik. értekezlet van; ma van a névnapja; ▸ van úgy ▸ mi van vele?

2. (hat-val) valamilyen állapotban, ill. valamilyen körülmények között található. ▸ jól van; készen van; összefüggésben van valakivel, valamivel ▸ soron van rajta van a sor valaminek a sora ▸ fenn van ▸ mozgásban van ▸ tévedésben van ▸ útban van ▸ úton van ▸ benne van valamiben ▸ úgy van ▸ jól van ▸ rendben van | (hat-i ign-vel) <állapot kif-ére.> nyitva van; fel van öltözve. | (hat-i ign-vel) <cselekvés, folyamat megtörténtének kif-ére.> el van utazva (helyesen: távol van, nincs itthon, elutazott). | ▸ ha valakinek vagyok volnék | valamilyen kapcsolatban, viszonyban van valakivel, valamivel, ill. valamilyen magatartást tanúsít iránta. jóban van valakivel; bizalommal van iránta; ▸ valamijére van valakinek, valaminek kárára, segítségére van; ▸ hatással, befolyással van valakire, valamire ▸ azon van , hogy , rajta van , hogy ▸ vmely állásponton, nézeten, véleményen van | ▸ valamiből van fából van. | ▸ valamennyiben van sokban van ez az utazás. | ▸ alul, felül van valamin felül van egy mázsán.

3. ▸ valakinek, valaminek van valakije, valamije két fia, kék szeme, szép háza van; vannak ötletei; van kedve, ideje; társai vannak; a fióknak van kulcsa; ennek oka van; ▸ van képe, lelke, szíve valamit tenni valamihez ▸ van helye ▸ van jövője

4. megvan (valamennyi, vmekkora). van már egyéves a kisfiad?; ez a cukor van két kiló. | ▸ van valamennyi ideje van már egy éve is, hogy ... | ▸ van annyi, akkora, olyan, mint van ő olyan erős, mint te.

5. (igei-névszói állítm részeként, a van alak kivételével) <a jelzett élőlény, tárgy, dolog, cselekvés> az, olyan, annyi, aminek, amilyennek, amennyinek az állítm névszói része mondja. szép vagy; tanár vagyok; ez a terület itt mocsár volt; a tied lett volna; jó volt sétálni. | <a jelzett személyt> az említett néven nevezik. mária vagyok. | ▸ vagyok vagyok szerető fiad ... | <a jelzett összeg> az ára. ötven forint volt métere. | <a jelzett anyagból> készült. műanyag volt a nyele. | <a csupa, merő szóval együtt, annak kif-ére, hogy az alany tele van a jelzett dologgal.> csupa sár volt a ruhája.

6. <tagadószóval, a nincs és sincs ige hiányzó alakjai h.> nem volt ott; én sem vagyok fából!

[←vannak←vagynak ‘ua.’ (fgr tőből)]

van²

fn táj

vagyon².

[←van¹ ]

gy[Sbjv.NDef.2Sg]

____________________

a → az

____________________

I. hsz

1. lent(ebb) levő helyre. le a völgybe. | ▸ fel, le le, fel

2. folyó folyása irányában. le a tiszán.

3. déli irányba(n).

4. a központtól távolabbi helyre, ill. alsó(bb) szervhez. le vidékre.

5. zene a mélyebb hangok felé. le a g-ig.

6. a legalsó fokon v. rangban levőhöz v. levőig. le a közkatonáig.

7. ker biz levonva. 2 százalék le.

8. <felszólításként:> végy v. vegyetek le, ill. tégy v. tegyetek le valamit! ▸ le a kalapot a kalappal! | (isz-szerűen) ▸ le valakivel, valamivel le az árulókkal!

II. ik

1. lent levő helyre, annak irányába. lekiált. | folyó folyása irányában. leevez. | déli irányba(n). | vmely alárendelt helyre, szervhez. | <jelentéstömörítő igékben.> lesegít.

2. úgy, hogy valami eltűnik róla, különválik tőle. lekopik.

3. alacsonyabb testhelyzetbe kerülve. leül. | (csaknem) a földig. lerombol. | (erkölcsi) értékben alacsonyabbra kerülve, ill. valakit, valamit értéktelenebbnek tekintve. lezüllik, lealáz.

4. valakit, valamit (lent levő helyhez) rögzítve. leláncol.

5. úgy, hogy valami rá v. föléje kerül valakinek, valaminek. lefed, lefröcsköl.

6. valamiről a fölösleges részt, dolgot eltávolítva. lecsiszol.

7. csökkenést v. kisebbedést eredményezve. lefogy, lehalkul.

8. nyugodt (lelki)állapotba jutva, ill. ezt előidézve. lehiggad.

9. <valami végbemenetelének kif-ére.> lebarnul.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> lekenyerez.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> le-lepillant.

[?fgr ]

____________________

hogy¹

hsz

I. kérdő hogyan? hogy vagy?; ▸ hogy volt! | ▸ hogy a csudába a fenébe ne ?! | <felkiáltásban:> mily nagyon ...! hogy sajnálom!; ▸ de még hogy!

II. von

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

III. htl

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.

[ fgr ]

hogy²

ksz

1. <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.> az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... | <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> azt mondta, hogy ... | <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> annyira félt, hogy szólni sem mert. | nép biz <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.> annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!

2. <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? | <célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de. a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön ( helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).

3. <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! | <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> hogy honnan tudom? | <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.> hogy úgy mondjam.

4. <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...; ▸ éppen hogy csak ▸ nemcsak hogy , hanem de még nemcsak hogy szép, hanem jó is.

[←hogy¹ ]

..........

ahogy

von hsz

1. amilyen módon v. állapotban. nem maradhat úgy, ahogy van; ▸ lesz, ahogy lesz ahogy lesz, úgy lesz ▸ ahogy jön ▸ ahogy vesszük

2. amilyen (nagy) mértékben. kiabált, ahogy csak bírt. | biz <önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.! ahogy az kiabált! | gúny <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.> ahogy te tévedsz!

3. amilyen értékben, amilyen összegért. úgy adom, ahogy vettem.

4. mihelyt, amint. ahogy lefeküdt, elaludt. | amikor, amíg. ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.

5. <érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy. láttuk, ahogy kidőlt a fa.

6. <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.> ▸ ahogy hallom, ahogy állítják